Kommunisták, kapitalisták és a rómaiak címmel terjedelmes cikkben foglalkozik Aquincum régészeti örökségével a Current World Archaeology című tekintélyes brit régészeti folyóirat október-novemberi száma – tudatta a Budapesti Történeti Múzeum.

Aquincum

A dokumentum szerint “a cikk – amellett, hogy elismerése a fővárosban végzett városi régészet és műemléki helyreállítás több mint 100 éves, több korszakon átívelő eredményeinek – jelentőséggel bír Budapest római régészeti örökségének jövője szempontjából is”. A nemzetközi érdeklődés éppen akkor irányul a római kori provinciaszékhely, Aquincum régészeti örökségére, amikor a római határsáv (limes) magyarországi szakaszának világörökséggé nyilvánítása küszöbön áll. Másrészt a régészet iránt érdeklődő több tízezres angolszász olvasóközönség egy része a cikk olvasását követően remélhetően kedvet kap egy igazi aquincumi sétához.

“Ilyen színvonalú nemzetközi folyóiratban, mint amilyen a Current World Archaeology, Aquincumról és általában a magyarországi régészeti lelőhelyekről még nem jelent meg írás” – hangsúlyozta Láng Orsolya, a BTM Aquincumi Múzeumának régésze, aki szakmai háttéranyaggal látta el Andrew Selkirköt, a folyóirat alapító-főszerkesztőjét budapesti látogatása során.

Ismertetése szerint Andrew Selkirk érdeklődését felkeltette a magyar főváros római kori emlékeinek meglepően nagy számú helyreállított, látható emléke. “Azért érdekes az írása, mivel friss szemmel, külső szemlélőként nézi ezt a területet, s olyan dolgok is feltűnnek neki, amelyeket mi nem veszünk észre” – emelte ki Láng Orsolya.

Mint kifejtette, a szerző igyekezett történelmi keretbe helyezni Aquincumi történetet. A terület római kori történelme mellett arról ír, hogy Budapest arculata a dualizmus alatt alakult ki.

“Rányomta a bélyegét az Osztrák-Magyar Monarchia, a második világháború pusztítását követő építkezések. De az is, hogy az 1970-80-as években sokat áldoztak a római kori örökség felkutatására. Ilyenformán nagyon sok olyan helyreállítás történt, mint amilyen a Flórián tér, az Aquincumi romterület. A rendszerváltozás óta szintén érdekes, bizonyos szempontból gyümölcsöző korszakát éli a régészet, nagyon sok a beruházásokat megelőző feltárás. Mások a problémák, egy kicsit nehezebb felhívni a figyelmet, az értékrendek is megváltoztak. Nem véletlen, hogy néhány fotót is publikált Andrew Swlkirk, amelyeken a Flórián téri aluljáró étkezdéjének műanyag székei-asztalai a ’70-es és ’80-as években kiállított római sírkő másolata mellett láthatók. Összességében pozitívan látja a helyzetet, korábban is nagyon sok pozitív dolog volt és a mostani feltárások is eredményeznek annyi leletet, amelyekből új meg új kiállításokat lehet létrehozni. Erre Aquincumban számos példát lehet látni. A cím is azt tükrözi, hogy hogyan éli túl a római kori örökség a különböző rendszereket” – fogalmazott Láng Orsolya.

Mint mondta, a folyóiratnak igen jelentős olvasótábora van Nagy-Britanniában és az Egyesült Államokban. Az Aquincumi Múzeum régészei máris nagyon sok visszajelzést kaptak angol kollégáiktól.

“A régészet iránt érdeklődők is olvassák a folyóiratot. Az igényes kivitelű, színes képekkel illusztrált, szakmai szemmel is alapos munka turisztikai kedvcsináló is: az angol és amerikai látogatóknak ugyanis külön kuriózum a múlt és a jelen találkozása, egy számukra többé-kevésbé ismeretlen nagyvárosban” – tette hozzá a régész.