Történelemportál

A 1956-os szabadságharc érmelléki áldozataira emlékeztek

Péntek délután a várad-velencei római katolikus templomban ökumenikus imával, majd a kultúrházban emléktábla koszorúzással emlékeztek meg az úgynevezett érmihályfalvi csoport harmincegy tagjáról.

Az áldozatok emléktáblájának koszorúzása (forrás: www.erdon.ro)

Az áldozatok emléktáblájának koszorúzása (forrás: www.erdon.ro)

1958. október 4-én 31 érmelléki férfit állítottak hazaárulás, államellenes fegyveres összeesküvés, a magyar ellenforradalommal való szolidaritás, a szocialista államrend elleni szervezkedés vádjával bíróság elé Nagyvárad-Velencén. Ezen személyek közül hármat halálra, míg a többit tíz és huszonöt év közötti börtönre ítéltek. A koncepciós per áldozatairól emlékeztek meg péntek délután a velencei római katolikus templomban, majd pedig az ötvenegy évvel ezelőtti per helyszínéül szolgáló velencei kultúrházban állított emléktáblánál. Szentbeszédet mondott Curaliuc Demeter tisztelendő, aki arra szólította fel a híveket, hogy imádkozzanak az áldozatok lelki üdvéért, sőt azokért is, akik ezt az ítéletet kimondták és végrehajtották.

Farkas Antal velencei református lelkipásztor a Zsidókhoz írott levél tizenkettedik fejezetének első verse alapján hirdetett igét. Felidézte azokat az eseményeket, amelyek megelőzték a koncepciós pert, továbbá a per lezajlását is kihangsúlyozva azt, hogy mennyire fontos, hogy: “meggyújtsuk a hálás megemlékezés tüzét”. Cinikusnak nevezte a szocialista rendszer kihallgatási módszerét, illetve azt, hogy rabszállítóként egy “Paine” azaz kenyér feliratú gépjárműt használtak az elítéltek szállítására, akik ezáltal “a hitnek kenyerei lettek”. A 31 személy három település, Érmihályfalva, Érolaszi és Biharvajda köztiszteletben álló lakosai voltak: lelkészek, orvosok, földbirtokosok, gyógyszerészek, tanárok stb. Az utókor számára példaként kell álljon az érmihályfalvi csoport. Arra kell emlékeztesse az utókort, hogy legyünk kitartóak és hűségesek — zárta szavait Farkas Antal.

Érmihályfalva '56-os emlékműve

Érmihályfalva '56-os emlékműve

Az emlékező gyülekezet ezt követően átvonult a kultúrházba, a tavaly felállított emléktáblához, ahol Cseke Attila RMDSZ-es szenátor mondott beszédet. “Az 56-os forradalom történései, eseményei és főleg következményei Magyarországhoz kötődnek a köztudatban, de mi erdélyi magyarok nagyon jól tudjuk, milyen irtózatos következményei voltak Romániában is. Az érmihályfalvi csoport koncepciós perében 73 személyt hallgattak ki és ebből 31 érmelléki magyar embert ítéltek el. Kettőjüket december 2-án, 1958-ban ki is végeztek. Mi is volt az ő bűnük? Csak annyi az 56-os magyar forradalom kapcsán ők is a szabadságról gondolkodtak, nemzetről, hazáról, magyar öntudatról beszélgettek”.- mondta a szenátor, majd hozzátette, hogy szimbolikus üzenete van a megemlékezésnek. Az üzeni, hogy bár sokszor, sokan próbálták megtörni a partiumi magyar közösséget – és ezekkel az koncepciós perekkel valamelyest sikerült is – de nem csak múltja és jelene, hanem jövője is van ennek a közösségnek. Ezután a résztvevők Cseke Attila szenátor, Biró Rozália alpolgármester, Cservák Miklós körzeti RMDSZ-elnök, Szabó Ödön megyei ügyvezető elnök, Kovács Zoltán érmihályfalvi polgármester, Nyakó József, illetve az elítéltek leszármazottai elhelyezték a megemlékezés koszorúit.

Írja meg véleményét, észrevételét!

Hozzászólás küldéséhez az Ön böngészőjének fogadnia kell az ún. sütiket. A hozzászólásokért a honlap üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azok semmilyen módon nem tükrözik az üzemeltető véleményét, álláspontját.

css.php
FIGYELEM! Elavult, nem támogatott böngésző! Töltsön le egy újat!