Történelemportál

Véget ért a kunok első világtalálkozója

Városszerte látványos hagyományőrző és kulturális programokkal, a református templomban pedig komolyzenei koncertekkel és ökumenikus istentisztelettel ért véget vasárnap Karcagon a Kunok I. Világtalálkozója. A két hete kezdődött programsorozat Magyarországon és a határokon túl a látnivalók páratlanul gazdag palettáját vonultatta fel a kunok betelepítésének 770. évfordulója alkalmából.

Kun lovas a világtalálkozó egyik programján

Kun lovas a világtalálkozó egyik programján

A Magyarországon kunok néven ismert nép egy török nyelvű népekből – kipcsakok, sárga ujgurok, ázsiai kunok – álló törzsszövetség volt, amelyik a 11. században jött létre és a 13. században a mongolok verték szét. A kunok egy része ezután Magyarországon telepedett meg és asszimilálódott a magyarságba. A törzsszövetséget Európában kunok, kumánok, polovecek, kipcsakok, kanglik néven is ismerték. IV. Béla az 1239-ben Kötöny kun fejedelem vezetésével Magyarországra költözött kb. 40 ezer kunt a Duna-Tisza közén telepítette le, akiket a tatárok és a főurak elleni harcban akart felhasználni. Beilleszkedésük nem volt zökkenőmentes, a főurak ellenségesen fogadták őket, azt híresztelték róluk, hogy tatár kémek, az egyház a pogány szokások miatt neheztelt, a köznép a nomádokra jellemző, magántulajdon elleni vétségek miatt orrolt meg rájuk.

A szeptember 12-én Kiskunfélegyházán megnyitott és a hét végén Karcagon befejeződött Kun világtalálkozó eseményei kiterjedtek a Kis- és Nagykunság, a Jász és a Délvidék településeire. A két hét alatt számos vonzó program – tudományos konferenciák, történeti kiállítások, kiadványok bemutatása, hagyományőrző és kulturális fesztiválok, előadások – emlékeztetett a kunok 770 évvel ezelőtt történt betelepítésének évfordulójára, és az eddig példa nélküli kun összefogásra.

A programsorozat előrendezvényei még a tavasz folyamán, április végén elkezdődtek. Már ezek között is akadt számos érdekes, vendégcsalogató mozzanat a csipkekiállítástól a nemzetközi lovasversenyen és “buckajáráson” át egészen a Jászkun Huszárok Emlékhelyének felavatásáig. A legjelentősebb vállalkozásnak azonban talán az a 600 kilométer hosszú emléktúra bizonyult, amelyet a résztvevők lóháton tettek meg augusztus utolsó dekádjában a Radnai hágó és Karcag között.

Az események fő sodrához pedig a teljesség igénye nélkül olyan látványosságok tartoztak, mint a történelmi időket idéző kunszállási “kun szállás”- foglalás, a kun vitézek kiskunfélegyházi felvonulása és íjászversenye, a szalmából font kunsági címerek kisújszállási tárlata, a nagy- és kiskunsági kun viadalok, valamint az ópusztaszeri Kun Emlékhely és az ugyancsak számos településen felállított kunbabák felavatása.

A világtalálkozó ráadásul a külföldön élő kunokat is bevonta programjaiba. A Vajdaságban például szeptember 20-án Bácsfeketehegy, Bácskosútfalva, Pacsér és Piros közösen idézte meg kun emlékeit egész napos kulturális és tudományos seregszemle keretében.

A kezdeményezők szándékai szerint háromévente megrendezendő világtalálkozó célja a kun identitástudat és hagyományok megőrzése a tudomány, oktatás, kultúra és turizmus eszközeivel.

1 hozzászólás »

Írja meg véleményét, észrevételét!

Hozzászólás küldéséhez az Ön böngészőjének fogadnia kell az ún. sütiket. A hozzászólásokért a honlap üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azok semmilyen módon nem tükrözik az üzemeltető véleményét, álláspontját.

css.php
FIGYELEM! Elavult, nem támogatott böngésző! Töltsön le egy újat!