Történelemportál

Egészalakos Zrínyi-szobor Szigetváron

Egészalakos szobrot állított Zrínyi Miklósnak (1508-1566) Szigetvár: Michael Stebik horvát képzőművésznek a hős várvédőt ábrázoló alkotását vasárnap leplezték le a baranyai városban, a hagyományos Zrínyi-napok emlékünnepség keretében.

Szigetvár

A Vigadó téren kő és beton talapzaton álló, 175 centiméter magas bronzszobor korabeli magyar ruhában ábrázolja Zrínyit, aki bal kezével kelet felé, a vár kijárata irányába, s jelképesen a jövőbe is mutat. A mű 9 millió forintba került, az összeg felét a város pályázaton nyerte a Nemzeti Kulturális Alaptól.

Paizs József, Szigetvár polgármestere a szobor leleplezésekor azt mondta: Magyarországon ez az első egészalakos Zrínyi-szobor, amellyel tulajdonképpen 1566 óta vagyunk adósok történelmünk kiemelkedő személyiségének. Beszámolt arról, hogy Szigetváron három Zrínyi-mellszobor is van, 1990 óta tervezik egészalakos mű állítását. A megvalósítást a horvátországi Csáktornyán tavaly decemberben leleplezett Zrínyi-szobor híre gyorsította fel, Szigetvár ugyanis az emlékállításban nem akart nagyon lemaradni a déli szomszédtól.

A mű elkészítésével a csáktornyai szobor alkotóját, Michael Stebiket bízták meg, aki elmondta, hogy Zrínyit Csáktornyán osztrák császári generálisként formázta meg, Szigetváron pedig úgy, ahogy a magyarok képzeletben él: a hősiesség, a bátorság, az eltökéltség példaképeként. Olyan férfiként, aki tisztában van vele, hogy meg fog halni, de jó ügyért áldozza életét.

Zrínyi Miklós 2500 magyar és horvát katonája 1566-ban egy hónapig állt ellen I. Szulejmán szultán 50 ezres, jól felszerelt seregének. Amikor Zrínyi látta, hogy a vár elesik, néhány megmaradt emberével kirohant utolsó menedékéből a belső várból a már török kézen levő külső vár felé. Az utolsó ütközetben csaknem mindannyian meghaltak. A sikernek a törökök nem örülhettek, néhány nappal diadaluk előtt Szulejmán szultán is elhunyt.

A várostromra Szigetváron hagyományosan szeptember elején, a Zrínyi-napokkal emlékeznek, amely Magyarország egyik legrégebbi, először 1833-ban rendezett hagyományos emlékünnepsége. A várkapitány és katonái tiszteletére már az 1850-es években, a kirohanás évfordulóin díszkivilágítással látták el a városházát és a várat, s több napon át színielőadásokkal, dalünnepekkel, kulturális rendezvények sokaságával, tűzijátékokkal szórakoztatták az érdeklődőket.

Az emlékünnepség és a várjátékok jelentőségüket tekintve már túlmutatnak a hagyományos fesztivál kereteken. Szigetvár nemzetközi kapcsolatainak köszönhetően olyan kultúrák közötti fontos találkozási pont lett, amely az európai közösség szellemében, a barátság és megbékélés jegyében közelebb hozza egymáshoz az egyes nemzetek polgárait.

1 hozzászólás »

Írja meg véleményét, észrevételét!

Hozzászólás küldéséhez az Ön böngészőjének fogadnia kell az ún. sütiket. A hozzászólásokért a honlap üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azok semmilyen módon nem tükrözik az üzemeltető véleményét, álláspontját.

css.php
FIGYELEM! Elavult, nem támogatott böngésző! Töltsön le egy újat!