Történelemportál

A lengyel parlament nyilatkozatban népirtásnak nevezte az 1940-ben, Katynban történteket

Rovatok: Háttér

Komoly politikai vihart kavart a lengyel parlament a hét folyamán, ugyanis közfelkiáltással elfogadott nyilatkozatban ítélte el a 70 éve Lengyelország ellen intézett szovjet támadást, egyszersmind a katyńi mészárlást.

A katyńi áldozatok exhumálása

A katyńi áldozatok exhumálása

A dokumentum leírja, hogy a szovjet erők hadüzenet nélkül indítottak támadást Lengyelország ellen 1939. szeptember 17-én, és megjegyezi, hogy a Vörös Hadsereg bevonulásához az 1939. augusztusi szovjet–német megnemtámadási szerződés, a Molotov-Ribbentrop-paktum szolgált alapul. “Ezzel megvalósult Lengyelország negyedik felosztása; az ország áldozatul esett két totalitárius eszmének, a nemzetiszocializmusnak és a kommunizmusnak” — áll a parlamenti nyilatkozatban.

A dokumentum elítélte a katyńi mészárlást, “a népirtás jegyeit magán viselő háborús bűntettnek” nevezve a szovjet fogságba esett lengyelek elleni rémtettet. 1940 márciusában összesen 22 ezer lengyel tartalékos tisztet, rendőrt, határőrt és civilt végeztek ki a Szmolenszk melletti katyńi erdőben és két másik helyszínen.

A Jaroslaw Kaczynski volt kormányfő vezette nemzeti konzervatív lengyel parlamenti ellenzék ragaszkodott hozzá, hogy a nyilatkozatban nevezzék népirtásnak a katyńi vérengzést. Moszkva elutasítja ezt a minősítést. A Donald Tusk miniszterelnök vezette kormányzó Polgári Platform javaslatára végül kompromisszumos megoldás született. A kormányfő a lengyel–orosz viszony javításának a híve.

Az orosz parlament két házának politikusai és történészek ezzel együtt elítélték a lengyel szejm szerdai nyilatkozatát, amely a “népirtás jegyeit magán viselő háborús bűntettnek” minősíti a szovjet fogságba esett lengyel tisztek, rendőrök, határőrök és civilek 1940-es lemészárlását.

Leonyid Szluckij a duma külügyi bizottságának helyettes elnöke szerint Varsó csatlakozott azokhoz az országokhoz, amelyek az utóbbi időben megpróbálják meghamisítani a történelmet. A lengyel parlamenti állásfoglalás célja, hogy Oroszországot rossz színben tüntesse fel a nemzetközi közösség előtt, s a Szovjetuniót tegye felelőssé Európa kettészakadásáért. “A történelmi igazság ismert, s eleve kudarcra ítéltetett az a kísérlet, hogy Hitler helyett a Szovjetuniót és Oroszországot vádolják” — mondta.

Oleg Morozov, a duma alelnöke — a kétharmados többséggel bíró Egységes Oroszország párt képviselője — a politikai konjunktúrára épülő “hazugságnak” nevezte a nyilatkozat állításait. Úgy vélte, Lengyelország anyagi haszonra számít, amikor Oroszország és a Szovjetunió ellen úgymond szóbeli agressziót követ el. Emlékeztetett arra, hogy az 1939. szeptember 17-ét lehetővé tevő Molotov-Ribbentrop paktum előtt az európai országok, köztük Lengyelország “saját hasznát keresve”, aktív kapcsolatban álltak Hitlerrel.

A Szövetségi Tanácsban — a parlament felsőházában — Vaszilij Lihacsov, a külügyi bizottság első elnökhelyettese úgy vélekedett, hogy a lengyel dokumentum célja a korabeli varsói vezetés magatartásának igazolása. “A már ismert dokumentumokból tudható, hogy a lengyel vezetés az idézett tragikus események előtt különtárgyalásokat folytatott egyebek között Németországgal, és nyíltan törekedett arra, hogy kivegye részét a Szovjetunió területi felosztásából” — nyilatkozta. A duma esti ülésén Anatolij Lokoty kommunista képviselő javasolta, hogy “az élesen oroszellenes” varsói dokumentumra reagáljon a duma.

Konsztantyin Koszacsov, a duma külügyi bizottságának elnöke sajnálkozását fejezte ki a Varsóban elfogadott nyilatkozat miatt, de úgy vélte, nem lenne helyes, ha a duma reagálna rá. “Ha az a cél, hogy megszakítsuk a kölcsönös sértések és sérelmek ördögi körét, akkor valakinek el kell indulnia a megbékélés útján” — mondta.

A kommentelés átemenetileg kikapcsolva. Az eddigi hozzászólások megvannak, csak nem látszanak.
FIGYELEM! Elavult, nem támogatott böngésző! Töltsön le egy újat!