Történelemportál

111 éve merénylet áldozata lett Erzsébet királyné

1898. szeptember 10-én Genfben merénylet áldozata lett Erzsébet, Ausztria császárnéja és Magyarország királynéja. Erzsébet tragikus halála egy különleges egyéniség hányatott, boldogtalan és gyakran félreértett életének végét jelentette. A merénylet általi halál jelentősen hozzájárult a Sisi-mítosz kialakulásához, amelyet a királyné szokatlan életmódjával már életében is táplált.

Erzsébet magyar királyné (forrás: wikipedia.org)

Erzsébet magyar királyné (forrás: wikipedia.org)

1898 szeptemberében Erzsébet többhetes kúrán tartózkodott a Montreux melletti Territetben. Udvarhölgyével, Sztáray Irmával szeptember 9-én este Genfbe utazott, az éjszakát is ott töltötte, másnap akart visszautazni Montreux-be. Mint mindig, most is álnéven, Hohenembs grófnéként vett ki szobát a Beau Rivage szállodában, egy másnapi genfi újságban azonban megjelent egy hír, hogy az osztrák császárné a szállodában szállt meg. Ezt a hírt egy fiatal olasz anarchista, Luigi Luccheni is olvasta, aki eredetileg azért jött Genfbe, hogy meggyilkolja az orléans-i herceget, aki viszont az utolsó pillanatban megváltoztatta útirányát, és mégsem utazott Genfbe. Ez azonban kevéssé zavarta Lucchenit, akinek saját bevallása szerint mindegy volt, melyik királyi családtagot öli meg. Szeptember 10-én délben akart Erzsébet hajóra szállni, hogy visszautazzon Montreux-be. Luccheni a kikötőhöz vezető úton várta lesben, a császárnéra vetette magát, és egy reszelővel vagy rövid tőrrel szíven szúrta. Erzsébet a földre rogyott, majd rémülten fel is állt, és abban a hiszemben, hogy csak ellökték, gyorsan a hajóra sietett, nehogy lekésse. Nem sokkal később összeesett, csak a fűzője megnyitásakor fedezték fel az apró szúrt sebet. A hajó azonnal visszafordult, a megsebesített királynét visszavitték a szállodába, ahol rövidesen meghalt. A futva menekülő Lucchenit a járókelők elfogták, és átadták a rendőrségnek. Büszke volt tettére.

A Wittelsbach-házból származó Miksa, bajor herceg lánya 1854. április 24-én ment hozzá Ferenc József osztrák császárhoz. A fiatal császárné szépségével és kedvességével hamarosan nagy népszerűségre tett szert. Reprezentációs kötelezettségei és a családot ért tragédiák — többek között fiának, Rudolfnak az öngyilkossága (illetve tisztázatlan körülmények közötti halála) — következtében depresszióban szenvedett, állapotán hosszabb európai utazásokkal próbált javítani. A 20. században Erzsébet királyné valóságos ikonná vált, a köztudatban szabadságvágyó, tragikus alakként él. Számos közterület, intézmény, valamint sok regény, film és színdarab állít emléket alakjának. A tiszteletére nevezték el Pesterzsébetet, nevét viseli Budapest legmagasabb pontján, a János-hegyen álló kilátó, Budapesten és Komáromban az Erzsébet-híd. Első magyarországi szobrát Stróbl Alajos készítette, a miskolci Népkertben állították fel 1899-ben.

41 hozzászólás »

Írja meg véleményét, észrevételét!

Hozzászólás küldéséhez az Ön böngészőjének fogadnia kell az ún. sütiket. A hozzászólásokért a honlap üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azok semmilyen módon nem tükrözik az üzemeltető véleményét, álláspontját.

css.php
FIGYELEM! Elavult, nem támogatott böngésző! Töltsön le egy újat!