Kimaradtak a magyarok Arad történelméből
Magyar előadók nélkül tartották meg csütörtökön az aradi napok keretében a város múltjával foglalkozó kutatók, történészek negyedik találkozóját. A polgármesteri hivatal, a helyi tanács és a Ştefan Cicio-Pop társaság által szervezett konferencián idén aradi, kolozsvári, nagyváradi történészek vettek részt. Az összejövetelt megnyitó dr. Corneliu Pădurean történész, egyetemi tanár, az említett társaság elnöke elmondta: a jövő év folyamán tervezik egy olyan kötet megjelentetését, amely összegyűjti az előadások tartalmát.
A konferencián mások mellett Dan Demşea doktorandus (Arad) a XIX-XX. századi aradi iparosodási állapotokat, Stepan Loredana doktorandus a halállal kapcsolatos aspektusokat (egészségügyi ellátás, járványok, halálokok stb.) vette szemügyre, de néhány politikai vonatkozás is az előadók figyelmébe került. Doru Sinaci doktorandus (Arad) az 1910-11-es válság előzményeit, dr. Lucian Petraş Ştefan Cicio-Pop tevékenységét elemezte a budapesti parlamentben 1906-1918 között. A dolgozatot felolvasók között szerepeltek dr. Aurel Ardelean, a Vasile Goldiş Egyetem rektora, dr. Corneliu Pădurean, dr. Ioan Bolovan (Kolozsvár) professzorok is.
A Nyugati Jelen tudósításában nemcsak a magyar előadókat hiányolta. A cikkíró felhívta a figyelmet arra, hogy a nemzetiségek létét és történelmét illetően csak utalásszerű megjegyzések hangzottak el.
Arad megyében ma helytörténettel foglalkozó magyar, kutató történész nincs.
Van egyetlen egy, helytörténet iránt érdeklődő, közleményekkel is jelentkező, nyugdíjas történelemtanár.
A városi múzeumnak, és az állami levéltárnak nincs kutatással foglalkozó munkatársa.
Azon pedig, hogy a magyarul amúgy sem tudó román kutató történészek csak véletlenszerűen szólnak vagy írnak magyar vonatkozásokról, szintén nem lehet csodálkozni. Őket a Stefan Pascu-i dákó-román történelemszemlélet vezeti.
"Azon pedig, hogy a magyarul amúgy sem tudó román kutató történészek csak véletlenszerűen szólnak vagy írnak magyar vonatkozásokról, szintén nem lehet csodálkozni." Kicsit álnaivan ugyan, de én azért csodálkozom.
Kifogta be a szájukat. Én egy igen kicsi ember vagyok. Én szégyeljem magamat hejetetek? Hát nem TI szégyeljétek magatokat. HAZA ÁRULÓK vagytok mindanyian. Engeditek hogy ugy északon mint keleten dálen még nyugaton is MAGYAROK élnek akikneg joguk van MAGYARNAK lenni de nem engedik söt még üldötik is öket. Az én öseim Erdélyböl DÉLNOK-rol származnak, akik most ezer magyar között hét román él. Szégyelem a nevem igy fölvettem az elönevem ERDÉLYI Dálnoki Ottó Lászó. Sajnálom a hejes irási hibákat de már ötven éve canadába élek a nyelvem canadai angol. de hazám nyelvét nem felejtem mig élek. Persze már 77 éves vagyok és csak álmodok NAGY MAGYAR ORSZÁRÓL. Már egyszer sikerült kivenni a részem harcolni hazám fügetlenségéért. Ujpesti forradami bitság egyike a tiz tagu Kósa Pál által vezetet forradalmi bizotságnak.Embert nem öltem az élelmiszer osztáj btartozott rám. vidékre jártunk vagonokat raboltunk ki de voltaz iskolába egy nagy konyha. Az üzletekbe kenyér és még hus is akadt néha. Magamról nem akartam irni de oj jó esik hogy tettem én is valamit a hazámért, és ti mit fogtok tenni? Remélem hogy a déd unokáim vagy azok gyermekei egyszer egy NAGYMAGYAR oszágba fognak látogatoba menni.
Maradok tisztelettel Erély Dálnoki Ottó László.
Erdélyi Dálnoki Ottó László
Erdályi Dálnoki Ottó László
Erdélyi Dálnoki Ottó László
Én bizva bizok hogy él egy igazi Magyar történösz aki kimeri nyitni a száját, ha betörik a fejjét is. És születik egy bátor vezetö aki mögé még én is besorakozok ha két mankóval is.
Erdélyi Dálnoki Ottó László
De ha máskép nem megy már 77 vagyok ha meg érem leteszem történelemböl is a diplomát. Szégyeljétek már magatok egy kicsit ti fiatal történészek. Székely Dálnoki Ottó László