Történelemportál

Határon túli városok pesti utcanevekben

A tíz éve Marosvásárhelyről áttelepült nyugdíjas jogász házaspár, Borbély Bartis Júlia és Borbély Bartis Endre öt évet szánt arra, hogy a Budapest — utcaneveiben mesélő történelem című enciklopédikus munkát létrehozza. Az ötlet abból a tapasztalatukból fakadt, hogy a fővárosiak egyszerűen nem ismerik a Trianon után elcsatolt területek településeinek neveit, amelyek akár utcanévtáblájukon is szerepelnek.

utcanevtabla

“A 2-es villamoson utaztam — kezdi elbeszélését Borbély Bartis Júlia –, s a Zsil utcai megállónál megszólalt egy iskolás gyerek, nézd, Zsír utca! Nem Zsír, hanem Zsil, javítottam ki. Tudod, van egy ország, Románia, abban egy tájegység, Erdély, ahol a Zsil folyó és a Zsil-völgyi szénbányák, a szénmedence találhatók. Arról kapta nevét az utca és a megálló. Hasonlóképpen derült ki, hogy Tusnádról sosem hallottak a villamoson fecsegő lányok, amiként a Királyhágón áthaladó vonaton ülő lányok sem a csucsai várról. Ekkor döbbentünk rá, hogy a fővárosiak egy része azt sem tudja, hol van Kalotaszeg, Zombor, Újvidék és a többi, mivel évtizedekig tabu volt Trianon és az elcsatolt területek oktatása. Elhatároztuk hát, hogy megírjuk.” Amikor nekivágtak, nem hitték volna, hogy ilyen mérhetetlen kutatást, jegyzetelést, forrásföldolgozást igényel a több mint hatszáz oldalas, majd egy kilogramm súlyú könyv előkészítése, megírása, kiadatása. Mind önerőből.

Alapként használták a Ráday Mihály bevezetőjével 1998-ban megjelent Budapest teljes utcanévlexikonát, amelyben az elcsatolt területeken fekvő települések neve után ott szerepel mai hovatartozása (Románia, Ukrajna stb.). Többnyire az Országos Széchényi, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban meg a Hadtörténeti Múzeum anyagában kutakodtak. Voltaképp a teljes Kárpát-medence magyar település-történetét, földrajzát, művelődési, gazdasági, ipari vonatkozásait föltérképezték, és sommásan megírták. Hihetetlen munkát végeztek. Miután az ország kétharmadát az első világháború után a győztes nagyhatalmak a szomszédos országokhoz csatolták, Budapest városatyái az 1920-as években utcanevekben örökítették meg a valaha Magyarországhoz tartozó földrajzi területek, folyó, hegyek, városok nevét, hogy elevenen éljenek a köztudatban. Borbély Bartisék a szócikkekben a helységek (azaz utcanevek) történetét az ősidőktől, esetenként a honfoglalástól 1920-ig, azaz a történelmi Magyarország fennállásáig követik, és közlik legfontosabb adataikat.

A fejezetekre osztott könyv legvaskosabb része az Erdély című, mintegy kétszáz oldalnyi terjedelemben. A továbbiakban a Felvidék, Kárpátalja, a Délvidék, Burgenland (Őrvidék), Lengyelország követi, majd az elcsatolt területeken született, ott naggyá lett alkotók, művészek, közéleti személyiségek fejezete, akik Budapesten utcanévadókká lettek. Már csak azért is érdemes ezt a részt lapozgatni, hadd lássuk, nemzetünk milyen sok, közismert nagysága származik ezekről a területekről. Végül a képmellékletek, a címjegyzék, a bibliográfia fejezetét megelőzően, külön fejezetet szánnak a Kárpát-medence honfoglalás előtti népeinek, törzseinek.

Beszédes példaként hadd álljon itt a Bálványos szócikk (utca a XVIII. kerület Szent Imre kertvárosában). A település fürdőjével (Bálványosfürdő) együtt, Erdély egykori Háromszék vármegyéjének kézdi járásában fekszik, 924 méter magasan, az 1900-as népszámláláson a Karatnavolálhoz tartozó kisközségben mindössze 14 lakó élt. A fürdőn, a területén feltörő, ásványban gazdag vizeinek gyógyhatása miatt reumás betegségben szenvedőket kezeltek, amiként kénes gázok telítette “büdösbarlangjában” is gyógykúráztak a rászorulók. 1024 méter magas sziklaormán vár állott, mondák fűződtek romjaihoz, a szerzők ezt is megosztják olvasóikkal. Szót ejtenek továbbá a tatárjárásról, amikor IV. Béla uralma alatt többször is megütköztek a pogány hordákkal. A könyv alkotói még arra is kitérnek, hogy 1998-ban a bálványosi szabadegyetemről lett ismert a község neve, amelyet manapság már a közeli Tusnádon tartanak évente, Tusványos néven.

A könyv kiadása erőn felüli anyagi áldozatot és energiát követelt, ahogyan e sorok írójának mesélték, a sírjukra szánt összeget fordították rá. Ismeretlenül nem támogatta őket egyetlen magyarországi alapítvány sem, a kanadai Orbán Balázs Társaság segítette őket egy kisebb összeggel, és a Közdok Kft. Digitális Nyomdájában adatták ki a munkát.

4 hozzászólás »

Írja meg véleményét, észrevételét!

Hozzászólás küldéséhez az Ön böngészőjének fogadnia kell az ún. sütiket. A hozzászólásokért a honlap üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azok semmilyen módon nem tükrözik az üzemeltető véleményét, álláspontját.

css.php
FIGYELEM! Elavult, nem támogatott böngésző! Töltsön le egy újat!