Történelemportál

Emlékező Háromszék

Augusztus 20-án az egész Kárpát-medencében első királyunkra emlékezik a keresztény magyarság, az országalapítóra, ki népét megkeresztelte és bevezette a nyugat-európai kultúra világába.

Szent István-szobor Kézdiszentléleken (forrás: kronika.ro)

Szent István-szobor Kézdiszentléleken (forrás: kronika.ro)

Ebben a nemes és szép emlékezésben nemcsak Háromszék székelymagyar katolikussága jár az élen, hanem minden keresztény protestáns ember is, mert amiként Csíksomlyón vagy éppen Máriaradnán már az összmagyarság találkozójáról beszélünk, úgy a Kézdiszentlélek feletti Perkő-hegy is nemzeti búcsújáróhellyé szentesült, különösen a rendszerváltás utáni majdnem két évtizedben. A leghíresebb erdélyi búcsújáró helyek sorában a perkői István király-napi búcsú megőrizte folytonosságát, s akárcsak a vallást és a magyar emlékezést tiltó múltban, őrzi ma is embert, lelket és magyar közösségeket összetartó, megtartó erejét. Ma és e hét végén Háromszéken több helyütt megszólalnak a harangok, ünnepi szentmisére, istentiszteletre hívják a népet. Sepsiszentgyörgyön a Szent József-templomkertben az esti szentmise után, 19 órától megemlékezést tartanak a Szent István-szobornál. Közreműködik László Károly színművész. Kérik az ünneplőket, vigyenek egy szál virágot.

Sokadszor Szentlélek, sokadszor Perkő

Kézdiszentléleken már a kora délelőtti órákban megélénkül az élet. Rég érezte ez a szentföldi falu egy Szent István-szobor szükségességét. Előbb a frissen felavatott szobor lábánál helyezik el a késői emberöltők virágaikat.

— Tíz órakor a kőből faragott, új Szent István-szoborhoz zarándokolunk, a falu szívébe — tájékoztatott t. Csibi József szentléleki plébános. — Megáldjuk-megszenteljük, elhelyezzük a nemes virágokat, és innen megyünk a zarándokcsoportokkal a Perkőre.

Bizonyára senki nem volt kíváncsi arra, vajon kinek a jóvoltából született az a kisebb méretű bronzharang, mely a perkői négykaréjos kápolna melletti haranglábból ,,segít be” a szentmise hangulatába. A perkői harangot Kiskászoni László Simon ajándékozta az egyháznak 1930-ban. A felső-háromszéki kegyhely oltáránál a környék és a vidék papságának jelenlétében 12 órakor kezdődik az ünnepi szentmise, melyen elhangzik nm. ft. Tamás József helyettes püspök ünnepi szentbeszéde.

— Mi, kiskászoniak, akik a hegy északi lábánál lakunk, a Fellegvári úton kanyarodunk elé a Perkőre — mondja Erzsébet asszony. — Az ünnephez hozzátartozik az is, hogy megcsodáljuk a perkői kápolna szentélyében azokat a magyar szentségeket, amelyeket odapingáltak valamikor. Ott van Szent István, akire emlékezünk minden évben, Szent László királyunk, Szent Imre herceg és Szent Gellért püspök, akikről annyit olvastunk. A mi falunkban van a búcsújárók emlékháza, ahol olyan tárgy is található, amit nemcsak a csíksomlyói búcsúkon, hanem a perkőieken is használtak öregjeink. Teljes lelkemből örvendek annak, hogy szabadon lehet hallgatni papjaink szép beszédeit fenn, a Perkőn, nem tiltják már, mint az én fiatal koromban. A búcsú nálunk jó találkozási lehetőség is. Rokonok, barátok ekkor találkoznak. Vannak, akik már egy nappal azelőtt eljönnek ide, hogy kibeszélhessük magunkat. Nálunk minden faluban minden család tudja, hogy kiket várhat búcsúkor vendégnek. Ez a hagyomány nálunk olyan régi, hogy vissza sem lehet arra emlékezni. Mise után minden házban megterítik az asztalt. Kirendeli az Isten azt, amit elfogyasztunk. Látja-e? Az olyan nagy ünnepeket, mint a falusi templombúcsúk és március 15-e, megünnepli szívéből a nép, a többieket, amiket parancsra létesítettek, amilyen augusztus 23. volt, lassan el is felejtjük!

— Ebben az esztendőben nagy esemény a Szent István-szobor felszentelése — mondja Marthi Géza kiskászoni katolikus gondnok és községi képviselő. — Így mi most kivételesen nem keresztalja formájában vonulunk a Perkőre, hanem a szobornál találkozunk, és a szentlélekiekkel megyünk ki a hegyre.

A felső-háromszéki szentföldiek lelkében páratlan esemény, hogy szobrot állítanak a Perkő alatti falu szívében. A székelyudvarhelyi művész, Zavaczki Walter Levente kőből faragott szobráról Szentléleken azt mondták: ,,nálunk, a Perkő alatt ez több, mint bármely más faluban!” Zavaczki munkája egyébként a szentléleki árvízemlékmű is, József Attila szobra Székelykeresztúron, Tompa László és Móra Ferenc szobra Szé­kelyudvarhelyen.

Újfaluban még az ég is kék

— Nálunk is a napján tartjuk, csütörtökön, az István király-napi templombúcsút — közli t. Simó Gábor mikóújfalusi plébános. — Hagyomány Újfaluban, hogy mindig délután 5 órakor szólalnak meg a harangok. Meghívókat küldtünk a kerület papságának, együtt celebráljuk az ünnepi misét. A szentbeszédet t. Tánczos Levente, a sepsiszentgyörgyi Szent József-plébánia segédlelkésze fogja mondani. Mindennél nagyobb ünnep ez az újfalusiak számára.

,,Az új templomot — olvassuk egy késői domus-históriában — püspöki megbízás alapján 1832. november 18-án megáldotta Király Ferenc, ez időben kőröspataki plébános, aki az építést elkezdte volt 1826-ban.” Az új templom, ahol ma a búcsús szentmisét tartják, felszentelésekor még kettős címet viselt: épült Sarlós Boldogasszony és Szent István király tiszteletére. Valószínűleg áthozták a régi gerebenczi templom titulusát is, de később csak Szent Istvánról szólnak a bejegyzések. Nos, mikóújfalu buzgó katolikus népe a Nagy Király oltárképe előtt imádkozik, amelyet 1875-ben festettek, s amelynek költségeit Ferenczy Károly alsócsernátoni plébános adományozta. Nagy ünnep ez a népes település számára, s mint mondták, „ilyenkor Újfaluban mindig kék az ég!”

— Ebben az évben kivételesen nem esik egybe a falunap és búcsú — mondta Nyáguly Vilmos polgármester. — A hét végén, szombaton a polgári község is ünnepel. A két ünnep mindnyájunké. Simó atya ott lesz a polgári ünnepen is, ahol két, számunkra nagyon fontos objektumot fog megszentelni: az Európát kerékpáron mikóújfalusi gyermekekkel bejáró Fejér Ákos vörös andezitből faragott domborművű arcmását és az új tornatermet. A dombormű vitéz Urszuly Sámuel kőfaragómester munkája.

Kettős ünnepet ül Oltfej népe itt, s aki megvárja a búcsús szentmise végét meg az estét, a falu fölötti Csutakos-tetőn megláthatja azt a lármafatüzet is, amit e kettős ünnep tiszteletére gyújtanak meg.

Kovászna jeles vendégeket fogad

A fürdőváros római katolikus templomának védőszentje is Szent István. A templomot az első világháború küszöbén kezdték építeni, és csak 1922-ben sikerült befejezni. A plébánia 1946-tól önálló. A védőszent kultusza él a hívek között. E sorok írójának, mint a harangok szerény kutatójának, alkalma volt megtekinteni a kovásznai templom harangjait. Feliratuk közlése ünnepi oldalunk témájához illő: Szent István tiszteletére készítette a kovásznai rom. kat. közösség. Anno 1923 — így a nagyharangon, Gróf Majláth Gusztáv erdélyi püspök 25 éves püspöki jubileumának emlékére készült. Anno 1923 — a kisebbik harangon. Az sem lényegtelen, hogy a két magyar feliratú harangot a bukaresti Ojtoz nevű cég öntödéjében készítették.

— Nekünk az igazi nagy ünnep a Perkőn lesz — tájékoztatott t. Kovács Gábor esperes-lelkész —, ott fogunk emlékezni szent királyunkra. Az ünnep napján reggeli szentmisét tartunk, részt veszünk a szentléleki szoboravatón és a perkői búcsún. Itthon vasárnap 12 órakor tartjuk a templombúcsút, ahová meghívjuk a kerület papságát. Az ünnepi prédikációra t. Bálint Emil balánbányai plébánost kértük fel, de lesz ennek egy különleges hozadéka is, mert kedves vendégünk dr. Szederkényi Károly, aki papi pályafutásának negyedszázados évfordulóját ünnepli, akinek, mint mondta, szíve-lelke vágya, hogy a mi búcsús szentmisénken részt vegyen. Szederkényi atya a budapest-farkasréti plébánia papja, anyai ágon sok szállal kötődik Zágonhoz és Kovásznához.

Két filia ünnepe

Árkoson a reformáció után kis létszámú római katolikus közösség maradt, mely azóta is a szomszédos sepsikőröspataki katolikus anyaegyház filiája. Ez a kis közösség 1824—25-ben kápolnát épített, amit Szent István tiszteletére szenteltek fel. Patrónusa a mindenkori buzgó katolikus báró Szentkereszti család volt. A templom nagyságú kápolna ma is áll, bár igen sokszor kellett javítani. A 2002-es népszámlás alkalmával 320 lélek vallotta magát Árkoson római katolikusnak. Számuk növekedése főleg a beköltözött lakosságnak köszönhető. T. Fekete József kőröspataki plébánostól tudjuk, hogy itt vasárnap délután négy órakor kezdődik a Szent István-napi búcsús szentmise. Az ünnepi szentbeszéd elmondására a sepsiszentgyörgyi Krisztus Király katolikus templom káplánját, Ambrus Ábel Istvánt kérték fel.

— Örömmel közölhetem, hogy a hívek adományából, tehát önerőből a búcsú tiszteletére elvégeztük templomunk teljes belső javítását-festését. A mise után szabadtéri szeretetvendégséget tartunk a templom udvarán. Mindenkit szeretettel várunk. Aki a misén részt vesz, asztalunkhoz is meghívjuk — mondta id. Duka Antal, a filia gondnoka.

Sepsiszentkirály

Az egyetlen háromszéki település, amely nevében is őrzi államalapító királyunk emlékét. Hogy a most régészeti kutatás tárgyát képező unitárius templom volt a falu régi istenháza, ahhoz nem fér kétség. A reformáció után az unitárius többség birtokába került. A katolikus vallásúak még a katolikus restauráció után sem tudtak templomot építeni maguknak, mert kevesen voltak. Az 1903-ban készült Schematismus szerint Sepsiszentkirály katolikus közössége, akárcsak ma, az illyefalvi anyaegyház filiája volt, akkor csupán 11 római katolikust tartottak nyilván. Ma 96 a hívek száma, ennyien vallották magukat katolikusnak az utolsó népszámláláskor (2002). Néhány éve a helybeli buzgó katolikus lelkek segítségével kisebb méretű lakást vásároltak, amit kápolnává alakítottak, s mellé haranglábra szerelték a filia egyetlen harangját, amelyet 1938-ban öntettek Brassóban. Ez hívja majd itt is búcsús szentmisére a szentkirályi híveket szombaton 11 órakor — tudtuk meg t. Kacsóh Sándortól, az illyefalvi mater plébánosától.

Nem csak a római katolikus templomokban emlékeznek meg Szent István királyról. Háromszék-szerte a magyar történelmi egyházakban, református, unitárius és evangélikus-lutheránus templomokban augusztus 20-ról szólnak majd a szószéki beszédek, prédikációk, az írott és sugárzott média külön műsorokat szentel az egyik legnagyobb magyar és magyar-keresztény ünnepnek.

Írja meg véleményét, észrevételét!

Hozzászólás küldéséhez az Ön böngészőjének fogadnia kell az ún. sütiket. A hozzászólásokért a honlap üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azok semmilyen módon nem tükrözik az üzemeltető véleményét, álláspontját.

css.php
FIGYELEM! Elavult, nem támogatott böngésző! Töltsön le egy újat!