A győri Xántus János Múzeum legújabb kiállítása az intézmény 150 éves gyűjteményének különleges darabjaiból igyekszik megragadni a változó városi élet érzeteit, hangulatait.

a győri Xántus János Múzeum (HorányiMari fotója, flickr.com)

A kiállítás szervezői “a város” sokrétű értelmezését mutatják be, így megismerhetővé válik a falak nyújtotta biztonság, a falak által őrzött történelmi múlt és a benne élők élete, a kézművesek “iparkodása”, illetve a falvak lakóinak alkalmi jelenléte is. A látogatók felfedezhetik, ahogy a 19. században Győr bekebelezte a közeli falvakat, hidakat építettek, folyómedret töltöttek fel, és a lakosság pezsgő társadalmi életet élt. A tárlat így a város történetének múzeumi eszközökkel megragadható pillanataival viszi a látogatót a múltba.

A városképek, alaprajzok, térképek, metszetek mintegy lineáris vonalként mutatják be a helyi változásokat, Győr városépítés-történeti fejlődését. A Széchenyi Egyetem néhány lelkes építészhallgatója emellett a bontás során készült felmérési rajzok, illetve korabeli térképek alapján elkészítette a 16-19. századi várfalak, a nevezetes reneszánsz Bécsi-kapu, és a mindössze 100 évet élt Tűztorony virtuáis, háromdimenziós rekonstrukcióját is.

A várostörténet ritkaságszámba vehető, 19. századi ősfotográfiákon őrzött képei villannak fel a Skolpall József műterméből megmaradt, 200 darabot meghaladó számú, a hazai fotótörténetben legendásan értékes talbotípiái közül. Az érintőképernyős monitoron pedig az 1920-as évek végén készült értékes városképi fényképsorozat darabjai tekinthetők meg.