Történelemportál

A székelyudvarhelyi vár nyugati bejárata

Rovatok: Régészet

A XVII–XVIII. századból származó bejáratot tártak fel régészek a székelyudvarhelyi várban. A lelet és az ásatás további sorsa azonban már több intézményen múlik.

a Székely Támadt vár

a Székely Támadt vár

A Székely Támadt Várban végeznek ásatásokat a Haáz Rezső Múzeum munkatársai. Sófalvi András és Nyárádi László régészek a múlt hét végén vették birtokba a 16. századi várfalak árnyékában működő Eötvös József Mezőgazdasági Szakközépiskola sportpályáját, és eddig 35 köbméter földet ástak ki a 3 x 4 méter alapterületű, 2,4 méter mély szelvényből. A munkát megnehezítette az esőzés, valamint a folyamatosan beszivárgó, valószínűleg a két bástyában felgyülemlett nagy mennyiségű talajvíz, amit egy szivattyúval igyekeznek eltávolítani. A vizet valamikor a várat körbevevő 4-5 méter mély, 15-20 méter szélességű várárok vezette le, magyarázta Nyárádi, hozzáfűzve, hogy az igazi elégtétel az, hogy a nyugati bástya melletti bejárat feltárása közben a vár eddig ismeretlen titkait is feltárta.

„Ezt a nyugati kaput szemtanúk még látták az 50-es években, ennek alapján kezdtük el a kutatást. Ahogy a falat megbontottuk, szinte rögtön előkerültek a bejárat feletti téglaboltozat maradványai. A bejárat meglétét a falon ma is látható kő, a csapóajtót tartó szerkezet maradványa is bizonyította. Jól látszik az egykori bejárat küszöbköve, ami egy 50 centis fal tulajdonképpen. A boltozat és a járószint közötti különbség egy nagyon alacsony, alig 2 méteres bejáratot mutat, ez valószínűsíti, hogy egy későbbi, feltételezéseink szerint a XVII. század végéről, XVIII. század elejéről származó bejáratot tártunk fel. Az igazi meglepetést az a falrész okozta, ami a további kutatás során bukkant felszínre, s aminek meglétéről ez idáig nem volt tudomásunk. Jelenleg a fal melletti részen, oldalirányban bővítjük a szelvényt azért, hogy többet is megtudjunk a fal rendeltetéséről. A régészeti szempontból kevésbé jelentős kerámiatöredékek mellett előkerült egy értékes, az egykori kolostor templomának ablakából származó, gótikus mérműves ablaktöredék is” — számolt be a Hargita Népének Nyárádi.

Az ásatás helyszínét meglátogató Bunta Levente polgármester szerint ugyan a vár rendbetételére, a feltárásokra az elmúlt 12 esztendőben a város vezetősége nem áldozott, de számára a vár sorsa nem érdektelen. Szívügyének tekinti a várat Kolumbán József, az ásatást kezdeményező cég tulajdonosa is, aki a feltárást figyelemfelkeltőnek szánta. Most már azonban a tanintézmény vezetőségén, a polgármesteri hivatalon és a múzeumon is múlik, hogy mi legyen a lelet sorsa.

A kommentelés átemenetileg kikapcsolva. Az eddigi hozzászólások megvannak, csak nem látszanak.
FIGYELEM! Elavult, nem támogatott böngésző! Töltsön le egy újat!